a fény felé...


a fény felé...

és ami még ehhez a gondolathoz tartozik:

Hét pillanat

Az első pillanat, mikor megszületsz és társunkká szegődsz egy idegen világban. A második pillanatban felcseperedsz, s tágra nyitott szemekkel rácsodálkozol a világra. A harmadik pillanatban még túl fiatal vagy, hamis álmokban hiszel, rossz utakra kalauzolnak. A negyedik pillanatodban magányos leszel, mint egy kő, társat választasz magadnak, mindörökre, szeretni. Az ötödik pillanatban küzdesz ezer ellenében, s bár nem egyedül vagy, segítségre mégsem számíthatsz. A hatodik pillanatban tested láthatatlan sereg kínozza, gyötri, tiporja, megmarkol az idő vaskeze. A hetedik pillanatban meghalsz.
Mi elfelejtünk.

/Jim Morrison/

Megjegyzések

sütike üzenete…
Az ötödik pillanat a legnehezebb!
isvanka üzenete…
igen, elhiszem, bár még azt hiszem hátrébb vagyok... talán

köszönöm, hogy megnézted a képeket
sütike üzenete…
Nem hittem benne, hogy van ember a környezetemben, akinek ilyen gazdag belső világa van!
isvanka üzenete…
nagyon kedves Tőled, hogy ezt mondod
tényleg
...így most társammá szegődtél... nem vagyunk sokan, de azért vagyunk ...ez a fontos

köszönöm
Névtelen üzenete…
azthiszem én az ötödik elején tartok,
de szeretnék újra felemelkedni a másodikhoz,
hogy onnan érhessem el a hetediket...

Népszerű bejegyzések